A természetes eredetű keményítők (szénhidrátok) többsége természetes cukorrá alakul át. Ha kiegészítjük csicseriborsóval és egy kis tengeri moszattal, akkor egy rendkívül kellemes csíra ételt kapunk, mely egyben fontos fehérjeforrás is, és sok más fontos tápanyagot is tartalmaz.

Egy Japánban kiadott tanulmány feltárta, hogy a szacharóz (nádcukor, répacukor) a gabonák magfehérjének fő alkotóeleme a csírázás megindulása előtt. Ugyanakkor a búza- és hajdinaszemekben majdnem ugyanannyi glükóz van, mint szacharóz. Más cukorfélék, mint a sztachóz, maltóz, raffinóz, kisebb mennyiségben vannak jelen. A csírázás negyedik-hatodik napján a szacharóz az eredeti mennyiség 50-80%-ára csökkent, míg a glükóz mennyisége látványosan megnőtt. A glükóz és a szacharóz volt a fő alkotója a kicsírázott mag gyökerének és hajtásának.

A két napja áztatott búza keményítőtartalma lecsökkent, mely által a szacharóz mennyisége megduplázódott, míg a maltózé hatszorosára, a glüko-difruktózé négyszeresére, a raffinózé háromszorosára nőtt, így a csírázó búzaszem igen gyorsan energiával teli élelemmé vált.

Egy japán professzor egy kísérlet során termőtalajon csíráztatta a búzát. Elemezte a kezdeti magállapotban és csírázó állapotban a növényt, majd különböző szervekre bontva lehetővé vált a magbél, a gyökérkezdemény és a csírarügy összetételének elemzése is. A lenti táblázatban látható az eredmény. A keményítő mennyisége folyamatosan csökkent a magbélben, éppen úgy, mint a többi növényrészben. A dextrin szintén eltűnt a magbélből. A zsírok mennyisége az első néhány napban csökkent, majd később egyfajta „előemésztett” állapotba kerültek.

A keményítő mennyiségének változását részletesen nyomon követték szinte a teljes csírázás folyamán a csíráztatásban játszott szerepe miatt. A glükóz és a fruktóz mennyisége számottevően megnőtt a 21 C°-os hőmérsékleten folytatott csíráztatás hat napja alatt, majd ezután újra csökkenni kezdett. A maltóz mennyisége 1 gr száraz magra jutó 1 mg-ról több, mint 55 mg-ra emelkedett hét napos csíráztatás után (5500%-os növekedést eredményezve), és majdnem ugyanekkora növekedés állt be az oligoszacharidok esetében is. A raffinóz és a maltóz mennyisége ötszörösére emelkedett a hetedik napra.

A gabona a csírázás után már kevesebb nyálkát termel. Linke és Miller 1959-es feljegyzése szerint jelentősen csökken a glutamát mennyisége, és látszólag eltűnt a búzacsíra-metszetekből. Jóval korábbi tanulmányokban feljegyezték, hogy a csírázás negyedik napjáig csak kis mértékben csökkent a gluténtartalom de jelentős minőségi változáson esett át, illetve bomlásnak indult.

A búzaszem csírázása és növekedése folyamán bekövetkező változások
(mg/100 mag/ csíra rész)

Az amiláz enzim működésének intenzitása hétszeresére nő a borsó csírázásának első hat napjában. Az amiláz a keményítő nagy részét egyszerűbb cukrokra bontja le. A szójababban a keményítő egyszerű szénhidrátokká alakul. A szöuli egyetem kutatói megállapították, hogy a szacharóz, a sztachóz és a raffinóz, melyek a legfontosabbak a szójababban levő cukrok között, a csírázás folyamán a gyümölcsök­ben is megtalálható glükózra és fruktózra bomlanak.

A csírákban lévő szénhidrátok tehát úgy alakulnak át a magban levőkhöz képest, hogy a szervezet könnyebben boldoguljon velük, és ilyen, úgynevezett egyszerű cukrokként azonnali energiaforrást biztosítanak a szervezet számára.

BIO búza csíra mag

Szóljon hozzá a fórumon!: Csíra – A csírák szénhidrát-anyagcseréje

BiOrganik Online: biorganik.mconet.biz

BiOrganik Linkajánló: biorganiklink.mconet.biz